Tegnap több Linkedin és Facebook csoportban posztoltam a leendő könyvemről. A posztban felkértem a csoportok tagjait, akik zöme külföldi volt, hogy olvassanak el két részletet készülő angol nyelvű könyvemből és írják meg nekem, hogy megvennék-e a könyvet, ha elkészül. 

Mi lett ezen „ingyen reklámozás” eredménye?

Senki nem írt semmit. Ennek több oka lehetett, melyek közül a legvalószínűbbeket írom le.

A Linkedin csoportokban eddig semmit nem publikáltam, tehát ismeretlen voltam, nem volt irántam kialakult bizalom.

A Linkedin csoportok taglétszáma (egyenként) meghaladta a 100 000 főt, így a sok poszt között elveszett az enyém.

Nincs érdeklődés új tartalom marketing megoldások, módszerek iránt.

Nem volt elég jó a használt „képen szöveg” ahhoz, hogy megragadja a figyelmet.

Közelít a karácsony.

Mi ebből a tanulság?

Előbb nevet kell szerezni egy társaságban és csak utána lehet egy „felszólítást” (call to action) kiposztolni.

Mi következik ezek után?

Twitteren fogom hirdetni a dolgot. Fontos! Hallgatni fogok a gerillamarketing szabályra: egy hirdetést általában kilencszer kell látnia egy embernek, hogy kiváltsuk belőle a cselekvést. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt a következő posztomban írom meg. Ha érdekel, nézz a blogomra a jövő héten is!