Hirdettem a könyvrészletet a Twitteren. Szerettem volna remarketing módszert választani, de nem lehetett, mert egy tweetet hirdettem meg. Elment kb. 2400 forint. Jó volt az átkattintási arány, 4,00 fölötti, de senki nem szavazott. No ebben én is hibás voltam.

Milyen hibát követtem el?

A szavazási dobozt a blogposzt aljára tettem. Így a potenciális szavazók csalódottak lehettek, mert a reklámban szavazásra kértem őket, s ahogy átkattintottak a könyv oldalára, nem tudtak azonnal szavazni.

Mire jöttem rá, amikor a továbbiakat terveztem?

Egy pretotípus mutatót alkottam arra, hogy mikor érdemes egy szellemi termékek online piacképességének pretotípussal történő megállapításához fogni. Úgy jött ennek a mutatónak az ötlete, hogy fölmerült bennem, hogy annyi pénzt és energiát ölök ebbe a pretotípus készítésbe, hogy azzal akár magát a könyvet is megírhatnám. Jó lenne egy mutató, ami megmondja nekem, hogy érdmes-e a pretotípuson dolgoznom vagy sem.

Mit tartalmazzon ez a mutató?

A mutató megértéséhez a következőket kell figyelembe venni.

A pretotípust azért készítjük, hogy lényegesen kevesebb pénzből és munkából kiderüljön, hogy egy prototípust érdemes-e legyártani vagy sem.

Szellemi termék esetében ez azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb munkaóra befektetésével tudjuk meg, hogy kell-e az adott termék a potenciális vásárlóknak vagy sem, mint amennyi óra ahhoz kell, hogy magát a szellemi terméket legyártsuk.

Ha a prototípus csak pénz befektetésével (reklám, PR stb.) juthat el a potenciális vásárlókhoz, akkor ez a pénz is költség. Ha a pretotípus is csak pénz kiadásával juthat el a potenciális vásárlókhoz, akkor ez is költség.

Munkaóra és befektetett pénz úgy hasonlítható össze, ha a munkaórákat beszorozzuk egy órabérrel és így azt is pénzben fejezzük ki.

Hogy néz ki akkor a pretotípus mutató?

Egy biztos, a mutató alapjául ez az összefüggés szolgál.

[(prototípus készítése és reklámozásába fordított óra X órabér) + (prototípus reklámkötlség)] ÷ [(prtetotípus készítése és reklámozásába fordított óra X órabér) + (pretotípus reklámkötlség)] > 1

Hogy a mutató akkor jó-e, ha 3 fölött van, vagy csak akkor, ha 10 fölött van, azt azonban már nehéz megmondani. Ehhez a mutatóban szereplő adatokat más módon is össze kell hasonlítani. Pl. Ha fenti mutató 5, de a két reklámköltség gyakorlatilag azonos és az írónak temérdek szabadideje van, akkor hajrá, írjon. De akkor is érdemes írni, ha a fenti mutató 15, de a kész könyv reklámköltsége gyakorlatilag megfizethetetlen az író számára, viszont annyit be tud fektetni a munkába, ami a pretotipizáláshoz kell, akkor jobb a pretotípus folyamatot választani ugyanis ezzel az eljárással bizonyítható, hogy lesz kereslet a könyv iránt és így lehet találni valakit, aki kölcsönad a reklámozásra.

A mutató gyengéi

Honnan tudjuk, hogy mennyi lesz a reklámköltség? Google Adwords kulcsszó értékbecslő eszközéből? Tapasztalatból? Üzletági statisztikákból? Megérzésből?

Honnan tudjuk, hogy mennyi időt fog fölemészteni a könyv megírása? Megsaccoljuk? Kitűzünk egy határidőt és addig muszáj megírni?

Mit ebből a tanulság?

Mint minden igazi gondolatkísérletnek, a könyvemmel kapcsolatos pretotípus folyamatoknak is vannak járulékos hasznai. Erről a következő posztban írok. Ha van ötleted a mutatómmal kapcsolatban, kérlek szépen, írd meg nekem. Előre is köszönöm.